Az Európai Központi Banknak sikerült meglepnie ma a piacokat, amit jól mutat, hogy az euróövezeti kötvényhozamok hirtelen a mélybe szakadtak, az euró pedig gyengülni kezdett a dollárral szemben. Különösen durva, hogy a német 10 éves kötvényhozam 0,08% alá, több mint kétéves mélypontra bukott, miután csak ma mintegy 40%-ot esett.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank döntéshozói mai ülésükön nem változtattak az irányadó kamatokon: az alapkamatot 0%-on, az egynapos hitelkamatot 0,25%-on, a betéti kamatot pedig -0,4%-on hagyták. Emellett viszont bejelentésre került a hitelezés élénkítését célzó újabb TLTRO-program, ráadásul későbbre tolódott az első kamatemelés EKB által előrevetített időpontja is. Mindkét lépés egyértelmű beismerése annak, hogy baj van az euróövezeti gazdaságban.
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank döntéshozói mai ülésükön nem változtattak az irányadó kamatokon: az alapkamatot 0%-on, az egynapos hitelkamatot 0,25%-on, a betéti kamatot pedig -0,4%-on hagyták. Mario Draghi a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy erősödtek a növekedést övező negatív kockázatok, azonban továbbra is úgy vélik, hogy átmeneti gyengélkedésről, nem pedig tartós lassulásról van szó.
A hazai infláció gyorsulása miatt tavaly egyértelművé vált, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntéshozói kénytelen lesznek hamarosan feladni alacsony kamatok iránti elkötelezettségüket. Az elmúlt hetekben azonban olyan dolgok történtek a világon, amelyek megváltoztathatják ezt a helyzetet. Kína és az Egyesült Államok kereskedelmi háborúja következtében felerősödtek a világgazdasági (és az amerikai) növekedés lassulásával kapcsolatos félelmek, az eurózóna gazdasága a nagyon erős 2017-es év után gyengén muzsikált 2018-ban, ezért mind az Egyesült Államokkal, mind az euróövezettel kapcsolatban mérséklődtek a befektetői kamatemelési várakozások. Sőt, a kínai jegybank már a monetáris lazítás útjára lépett, hogy így ellensúlyozza a kereskedelmi háború negatív hatásait. Mindezek miatt megnőtt az esélye annak, hogy az MNB még tovább húzhatja kamatemelés nélkül, már ha ezt a hazai inflációs folyamatok engedik majd. A következő hetek kritikus fontosságúak lesznek abból a szempontból, hogy meddig maradhatnak még rekord alacsony szinten a hazai kamatok.
Fontosabb részletek
A várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank döntéshozói mai ülésükön nem változtattak az irányadó kamatokon: az alapkamatot 0%-on, az egynapos hitelkamatot 0,25%-on, a betéti kamatot pedig -0,4%-on hagyták. A döntést követően kiadott közleményben sem történt említésre méltó változtatás. Mario Draghi jegybankelnök a döntés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy nem aggódnak az euróövezeti gazdaság elmúlt hónapokban mutatott lassulása miatt: a lassulás tényét ugyan elismerte, ugyanakkor leszögezte, hogy ez nem befolyásolja összesített helyzetértékelésüket. Újságírói kérdésre Draghi azt is elmondta, hogy egyelőre nem került szóba a lejáró államkötvényekből befolyó pénz 2019-től való újrabefektetésének lehetséges szabályrendszere.
A piaci várakozásokkal összhangban az Európai Központi Bank döntéshozói mai ülésükön nem változtattak a kamatszinteken: az alapkamatot 0%-on, az egynapos hitelkamatot 0,25%-on, a betéti kamatot pedig -0,4%-on hagyták. A döntést követően kiadott közlemény szövege gyakorlatilag változatlan maradt. Mario Draghi sajtótájékoztatóján szintén nem mondott nagy újdonságot a korábbiakhoz képest: a növekedést övező kockázatok kiegyensúlyozottak, az inflációs nyomás fokozatosan erősödik, azonban továbbra is szükség van a laza monetáris politikára az inflációs cél eléréséhez.
Több mint három év után elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi bejelentheti a jegybank eszközvásárlási programjának kivezetési dátumát, lezárva ezzel egy fontos korszakot az euróövezet történelmében. A gazdasági fundamentumok többsége kedvez a nagy bejelentésnek, és bár vannak negatív kockázatok, az idő ketyeg, a döntést még legfeljebb egy hónapig halogathatják a jegybankárok. Ennek fényében izgalmasnak ígérkezik a holnapi EKB-ülés.
Az Európai Központi Bank felé ne kelljen visszafizetnie az olasz államnak azt a mintegy 250 milliárd eurónyi olasz államkötvényt, amit a jegybank a saját kötvényvásárlási programja keretében felvásárolt, azaz legyen részleges adósságelengedés - többek között ezt a meredek javaslatot tartalmazta az a május 14-i dátumú olasz kormánykoalíciós szövegtervezet, amelyet még tegnap este szivárogtatott ki a Huffington Post Italy.
A piaci várakozásoknak megfelelően az Európai Központi Bank döntéshozói mai ülésükön nem változtattak a kamatszinteken: az alapkamatot 0%-on, az egynapos hitelkamatot 0,25%-on, a betéti kamatot pedig -0,4%-on hagyták. Mario Draghi jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón elismerte az euróövezeti gazdaság elmúlt hónapokban tapasztalt lassulását, azonban elmondása szerint a jegybanki döntéshozók nem aggódnak emiatt. Az eszközvásárlási program sorsa a mostani ülésen nem került szóba, így ezzel kapcsolatban új információt nem tudtunk meg.
A befektetők izgatottan várták, hogy vajon az Európai Központi Bank kamatdöntését kísérő közleményből kikerül-e az a szövegrész, hogy az eszközvásárlási program keretösszege szükség esetén megnövelhető, illetve a program időtartama is meghosszabbítható. Ez meg is történt, vagyis az EKB bezárta ezt a kommunikációs kiskaput, ami azt jelenti, hogy a jegybank újabb lépést tett az eszközvásárlási program teljes kivezetése felé. A kamatokon természetesen nem változtattak a döntéshozók.
Alig 8 év alatt 6%-ról 25% fölé emelkedett a világ négy nagy jegybankjának (a brit, a japán, az amerikai és az eurózónás) részesedése országaik összesített állampapír-állományán belül, ezzel pedig az államok legjelentősebb hitelezőivé váltak. A világ legnagyobb monetáris politikai kísérletének eredménye egyetlen ábrán.
Fontosabb részletek
A jelentős euróerősödés és az egyre durvább spekuláció miatt elképzelhető, hogy Mario Draghi jegybankelnök az Európai Központi Bank ma délutáni kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón finom utalásokkal megpróbálja majd hűteni a kedélyeket, mintegy lebeszélve ezzel az árfolyamot. Korábban is volt már rá példa, hogy EKB-döntéshozók aggodalmukat fejezték ki a túlzott euróerősödés miatt, ami egyébként az övezeti gazdaságnak is árt, ráadásul hátráltathatja a jegybankot inflációs céljának elérésében.
Egyre inkább beigazolódni látszik a konzervatív német politikusok félelme, miszerint az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja a perifériás országok kvázi finanszírozása felé tolódik el annak ellenére, hogy elvileg ez tilos lenne. Egy ábra, ami jól mutatja, miért kritizálják egyre többen az eurózónás jegybankot.
Nem változtatott az irányadó kamatszinteken idei utolsó ülésén az Európai Központi Bank monetáris döntéshozói testülete, emellett az eszközvásárlási program jövője kapcsán októberben elfogadott keretrendszer is változatlan maradt, vagyis a piaci konszenzusnak megfelelő döntés született. Januártól tehát a jelenlegi 60 milliárd eurós havi keretösszeg helyett 30 milliárddal folytatódig az értékpapírok vásárlása, jelen állás szerint egészen 2018 szeptemberéig. Mario Draghi jegybankelnök sajtótájékoztatójából egyértelműen kiderült, hogy a jegybankárok egyre optimistábbak az eurózóna gazdasági kilátásaival kapcsolatban, amit az EKB legfrissebb növekedési prognózisa is tükröz.
Túlterjeszkedik a hatáskörén az Európai Központi Bank, amikor magasabb céltartalék képzésére akarja kényszeríteni a bankokat nem teljesítői hiteleik után - mondta az Európai Parlament olasz elnöke a Financial Timesnak. Könnyen lehet, hogy 2018. január 1-jén még nem vezetik be az új szabályokat.
A piaci szereplők többségének várakozásával összhangban 2018 januárjától 30 milliárd euróra vágta eszközvásárlási programjának havi keretösszegét az Európai Központi Bank, miközben a program lejártának határidejét szeptemberig meghosszabbította. Természetesen az irányadó kamatszinten és a kamatfolyosó két végén nem változtatott a jegybank.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy a monetáris politikai feladatok teljesítése érdekében bővüljön az Európai Központi Bank (EKB) elszámolási rendszerekkel kapcsolatos szabályozási hatásköre.
Több területen is szolgáltathat izgalmakat a vállalat gyorsjelentése.
Mindkét párt lemondásra szólította fel a titkosszolgálat igazgatóját.
Elkaszálták az ukrán vezérkari főnököt az Azov nyomására, de ez nem volt elég.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
