Lagarde bizakodó az inflációval kapcsolatban
Átmenetinek tartja az euróövezeti infláció számos hajtóerejét az Európai Központi Bank (EKB) elnöke Christine Lagarde, és véleménye szerint ezek a rendkívüli hatások jövőre már el fognak csitulni.
Átmenetinek tartja az euróövezeti infláció számos hajtóerejét az Európai Központi Bank (EKB) elnöke Christine Lagarde, és véleménye szerint ezek a rendkívüli hatások jövőre már el fognak csitulni.
Közzétette az Európai Központi Bank a kamatdöntő ülése utáni közleményt, és a várakozásoknak megfelelően a jegybank csökkenti az állampapírok vásárlását a negyedik negyedévben. Ez ugyanakkor nem tekinthető tapernek, csak kiigazításnak, a PEPP kivezetéséről bővebben a decemberi ülés után kaphatunk információt. A kamatdöntő ülés után Christine Lagarde jegybankelnök elmondta, hogy az erős kilábalással az eurózóna gazdasága még idén eléri a válság előtti szintet. Az inflációról azt mondta, hogy a következő hónapokban tovább növekedhet, de az átmeneti hatások a következő évre kifutnak, és a mostani áremelkedés "erősen átmeneti" jelenség. Friss GDP-prognózist és inflációs előrejelzést is közzétett a jegybank - mindkettőt felfelé módosította 2021-re.
Jelentősen romlott az üzleti hangulat az autóipar németországi szereplőinek körében az alapanyagok, főleg a mikorcsipek hiánya miatt - mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés.
Megállapodtak az Európai Központi Bank döntéshozói, hogy két százalékra módosítják a jegybank hivatalos inflációs célját az eddigi „két százalékot közelítő, de el nem érő” célról és a szimmetrikussá tett cél kapcsán átmenetileg tolerálják az infláció túlszaladását is a célszámon – tudta meg a Bloomberg a csütörtökön bejelentendő egyik fontos döntést.
Túl nagy kockázatot vállalnak a bankok a nagy tőkeáttételes hitelügyletek és részvények derivatív piacán, ennek következtében magasabb tőkekövetelményekre számíthatnak a felügyelet részéről – figyelmeztetett Andrea Enria, az Európai Központi Bank bankfelügyeleti vezetője.
A koronavírus-válság által okozott súlyos gazdasági megrázkódtatás enyhítésétől kezdve a költségvetési politika koordinációján át a bankunió hiányzó láncszeméig és a digitális euró bevezetéséig számos igen fontos gazdaságpolitikai témában tartott az elmúlt években lényegében titkos egyeztetéseket négy kulcsfontosságú uniós intézmény elnöke. A megbeszéléseken nem születtek hivatalosan döntések, csak koordinációs jellegük volt a hivatalos kommunikáció szerint, mégis sok fontos témában lényeges következménye volt annak, aki a négy vezető között elhangzott. Mindez új megvilágításba helyezi az uniós döntéshozatal átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatos vitákat is, hiszen a külvilág ezekről az eseményekről nem tudott, és pontos jegyzőkönyvek sem készültek az elhangzottakról.
Az EKB hamarosan feloldhatja az eurózónabeli bankokra vonatkozó osztalékfizetési korlátozást, mivel javulnak az eurózóna gazdasági számai – számol be a hírről a Reuters.
Olli Rehn, a finn jegybank elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) a következő időszakban is támogató monetáris politikát folytat majd, és először szeptemberben beszélhetnek a koronavírus-válságban bevezetett eszközvásárlási programjuknak a kivezetéséről.
Ma délelőtt ülésezett az Európai Központi Bank kormányzótanácsa, és a döntés után szokásos módon 13:45-kor tették közzé a kamatdöntésről szóló közleményt. Eszerint nem változtak a kamatok az eurózónában. Az eszközvásárlási programokat illetően sem történt semmilyen változás. Christine Lagarde EKB-elnök a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyelőre túl korai lenne még az eszközvásárlási programok kivezetéséről beszélni. Friss előrejelzést is közölt az elnök: az infláció idén 1,9% lehet, a gazdasági növekedés pedig 4,6% lehet az eurózónában.
Ma elindítja egy jogi eljárás első lépését az Európai Bizottság Németországgal szemben egy olyan ügyben, ami egy éve robbant a koronavírus-válság kellős közepén és az Európai Unió alapvető jogi felépítményét kérdőjelezte meg. A jogi vita idén májusra nyugvópontra jutott, de a jelek szerint most ezt akarja végleg elvarrni a Bizottság azzal, hogy betámadja a németeket és ezzel üzen minden tagállam minden bíróságának, hogy az EU-s jog az elsődleges és az Európai Bíróság áll minden bíróság felett. A fő cél az lehet, hogy a német alkotmánybíróság tavalyi renitens magatartása miatt ne kapjon "vérszemet" se Magyarország, se Lengyelország, se egyetlen tagállam egyetlen bírósága sem, mert akkor az egész EU jogi felépítménye omlana össze.
Frissítés! Szerdán délután valóban be is jelentette az Európai Bizottság, hogy elindítja a kötelezettségszegési eljárás első lépését, egy hivatalos levélküldést a német kormány felé, amelynek két hónapja van reagálni, megoldani a helyzetet. Ha ez a válasz majd nem elégíti ki a Bizottságot, akkor indoklással ellátott véleményt küld a Bizottság a német kormánynak, amelyre szintén két hónapja lesz válaszolni és ha ez sem elégíti ki a Bizottságot, akkor (pl. otthoni törvények nem módosulnak úgy, hogy még egyértelműbben rögzítsék: az EU-s jog elsőbbrendű és a német alkotmánybíróság se kérdőjelezheti ezt meg), akkor az Európai Bíróságra küldi az ügyet. Könnyen lehet, hogy a valódi cél éppen ennek elérése, azaz az, hogy majd az Európai Bíróság mondja ki a "tisztázó" üzenetet a német bíróság felé, (illetve akár pénzbírságra is kötelezze Németországot). Erre utal, hogy a kötelezettségszegési eljárást a német kormány ellen indította a Bizottság, miközben a galibát a német alkotmánybíróság döntése váltotta ki, amely viszont független intézmény, így rá az Európai Bizottság figyelmeztetése sem alkalmazható.
Digitális és zöldpolitikai "forradalmat" ígér a Mario Draghi közgazdász miniszterelnök vezetésével összeállított több mint kétszáz milliárd eurós gazdasági helyreállítási program, amelynek részletei vasárnap kerültek nyilvánosságra.
Ma délután 13:45-kor ismerjük meg az Európai Központi Bank áprilisi kamatdöntő ülésének eredményét, 14:30-kor pedig Christine Lagarde elnök sajtótájékoztatót tart. A márciusi ülésen az EKB azt ígérte, több állampapírt vásárol majd a piacon, és ezt teljesítette is. A mai ülésen nem várunk változást a monetáris politikai eszközökben, az üzenetre viszont mindenképp oda kell figyelni. Lagarde ismét megerősítheti, hogy az EKB átnéz az infláció átmeneti célsáv fölé emelkedésén, és alighanem szó lesz a reálgazdasági kilábalás kilátásairól. Az eseményről élőben tudósítjuk.
Az eurózóna állampolgárai azt várják az Európai Központi Bank által javasolt digitális eurótól, hogy az privát, biztonságos és olcsó legyen - derült ki az EKB felméréséből.
A legnagyobb német kereskedelmi bank, a Deutsche Bank azzal számol, hogy a világ vezető jegybankjai nem változtatnak alapkamataikon az idén, továbbá nő az amerikai és a német kötvényhozam, illetve drágul az euró a dollárral szemben.
Az olasz miniszterelnöki poszt elvállalásával az Európai Központi Bank előző elnöke, Mario Draghi nemcsak hazája súlyos gazdasági problémáinak kezelésére vállalkozott, kormánya teljesítményének komoly kihatása lehet az EU fiskális integrációja szempontjából is. Ha ugyanis Olaszország, a 750 milliárd eurós uniós újjáépítési alap legnagyobb kedvezményezettje megfelelő hatékonysággal tudja felhasználni a rá eső 209 milliárd eurós keretet, akkor az növelheti az unión belüli fiskális transzferek legitimációját. Emellett szakértők szerint Draghi az EU-n belüli hatalmi viszonyok átrendeződését, a transzatlanti kapcsolatok átalakulását is kiválthatja, miután Merkel közeli távozása, illetve a közelgő francia elnökválasztás miatt az EU irányait hagyományosan kijelölő német-francia tengely a közeljövőben háttérbe szorulhat.
Az Európai Unió a következő hetekben dönt arról, hogy továbbra is felfüggeszti-e a költségvetési hiányra vonatkozó stabilitási követelményeket - jelentette be Paolo Gentiloni gazdasági biztos.
Változatlanul hagyta a kamatszintet az eurózónában az EKB mai kamatdöntő ülésén. Az EKB a közleményben azt írta, hogy az alacsony kamatok mindaddig maradnak, amíg az infláció nem közelít a jegybank 2%-os szintje közelébe. Christine Lagarde az EKB sajtótájékoztatóján elmondta, hogy folyamatosan monitorozzák az euró árfolyamát, valamint elmondta, hogy az inflációs kilátások hosszú távon alacsonyak. A jegybankelnök beszélt a Next Generation EU program fontosságáról is, és szót ejtett a digitális euróról.
A koronavírus második hulláma lassítja az európai gazdaságok kilábalását a válságból, de az újabb körös lezárások már vélhetően nem okoznak akkora sokkot, mint a tavasziak - mondta Klaas Knot, a holland központi bank elnöke.
Meg kell fontolnunk, hogy újrafogalmazzuk az Európai Központi Bank inflációs célját és azt is, hogy magának a célnak a meghatározásánál a tulajdonosok által lakott ingatlanok áralakulására is figyeljünk – mondta a francia jegybank elnöke egy pénteki online konferencián. Francois Villeroy de Galhau egyébként az EKB fő döntéshozó szervének, a Kormányzótanácsnak is tagja, így tehát az üzenete kiemelten fontos éppen akkor, amikor az EKB egyébként is az egész monetáris politikai keretrendszerének felülvizsgálatára készül.
A német jegybank szóvivője hétfőn kulcsfontosságú és egyúttal piaci szempontból megnyugtató kijelentést tett abban az ügyben, ami 3 hónappal ezelőtt még egy gigantikusnak ígérkező jogi és hatalmi harcot vetített előre az eurózónában a német alkotmánybíróság példátlan döntésével. A friss kijelentés lényege, hogy a német jegybank megítélése szerint teljesültek a német alkotmánybíróság elvárásai, ezért a Bundesbank továbbra is részt vehet az Európai Központi Bank által diktált eurózónás kötvényvásárlási programban.
Trumpnak sikerült a héten alaposan megmozgatnia a piacokat.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Mindenhol nyomulnak előre az oroszok.
Elárulták a friss részleteket a tegnapi esetek kapcsán.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
